Tapasztalatom szerint az elévülésre történő hivatkozást már-már „ jolly joker”-ként használják a kötelmi jogviszonyokban. Sokan például ettől várják a tartozásuk teljes eltörlését. Az elévülésnek valóban nagyon fontos joghatása van, ezért hasznos tisztában lenni legalább az alapokkal ezzel kapcsolatban.
Az idő múlásának kétféle joghatása lehet:
a) az egyik esetben a jogszabályban előírt határidő letelte megszünteti a jogosultságot - jogvesztő határidő,
b) a másik esetben maga a jogosultság a határidő letelte ellenére nem szűnik meg, csak annak bírósági úton való érvényesíthetősége vész el- elévülési jellegű határidő.
Az általános elévülési idő 5 év, de jogszabályok ettől eltérő elévülési időt is megállapítanak. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Az elévülési idő megváltoztatható, de az erre irányuló megállapodást írásba kell foglalni, továbbá magának az elévülésnek a teljes kizárása nem megengedett a törvény szerint. Az elévülés bekövetkezését (vagy be nem következését) több tényező is befolyásolja, ami minden esetben egyedileg, az adott ügyre vizsgálandó, így célszerű szakemberhez fordulni a kérdésben.
A tartozás elévülése azt jelenti, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban már nem lehet érvényesíteni. Azaz nem szűnteti meg a tartozást az elévülés ténye, de az elévülés határozatban történő megállapításától kezdve bírósági úton kikényszeríteni az adóstól nem lehet a teljesítést. Azaz a tartozás fennáll és teljesíthető is, de a jogosult nem kap állami segítséget a teljesítés kikényszerítéséhez.
Ahogy az előzőekben is írtam, az elévülés tényének megállapítása nem törli magát a tartozást, csupán nem lehet a továbbiakban bírósági úton kikényszeríteni a kifizetését. Tehát amennyiben a bírósági ítéletben megjelölt elévülési időpont után teljesítés történt, az jogszerű volt, a teljesítést visszakövetelni nem lehet. Ne várjuk a jelölt elévülési időpont után kifizetett pénzünk visszaérkezését a számlánkra. Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy az elévülés ellenére az úgynevezett negatív KHR listán továbbra is szerepel a meg nem fizetett tartozás, így az megnehezíti a jövőbeni hitelfelvételt.
A jogosult, aki a pénzt várja bizonyára türelmetlen és a legtöbb esetben mindent meg is tesz követelése érvényesítéséért. Érdekében áll figyelni és tenni érte, hogy az elévülés ne következzen be. Téves elképzelés az, hogy ha az ügy bíróság, közjegyző vagy végrehajtó elé került, akkor majd a szakemberek észlelik az elévülést és így nincs teendője az adósnak.
Az adósnak a tartozás elévülésére kifejezetten hivatkoznia szükséges a bíróság előtt és elévülést megállapító jogerős ítéletre van szüksége.
A közjegyző, a végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító bíróság hivatalból az elévülést nem veheti figyelembe. (A munkajogi igény kivétel ezalól, azt hivatalból veszi figyelembe a bíróság.)
%201.png)
