Tartozás elévülése

Nagyon sokan hivatkoznak adóságukkal kapcsolatban elévülésre, pontosabban arra, hogy a jogosult követelése elévült, így az nem követelhető már többé rajtuk. Nézzünk meg közelebbről néhány gyakori kérdést!

„Régen felmondták a hitelem, elévült a tartozásom. Mégis újra és újra érkeznek a felszólítások a tartozás kifizetésére! Érthetetlen!”

Sokak előtt ismert, hogy az általános elévülési idő 5 év. Tehát gyorsan hozzáadnak a felmondás időpontjához 5 évet, és kész is!

Vigyázat az elévülés idejének megállapítása nem ilyen egyszerű matematika!

De mit is jelent az elévülés pontosan?
Az elévülés azt jelenti, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban már nem lehet érvényesíteni.

„Erről beszélek! Akkor miért kapok felszólítást?” – gondolják.

A mondatot vizsgáljuk csak meg tüzetesen!

Az elévülés azt jelenti, hogy az elévült követelést bírósági eljárásban már nem lehet érvényesíteni.

Nem az volt írva, hogy nincs többé, megszűnt a tartozás, hanem az, hogy a jogosult nem tudja az elévülés megállapításától kezdve bírósági úton kikényszeríteni az adóstól a teljesítést. Azaz a tartozás fennáll és teljesíthető, de a jogosult nem kap állami támogatást a teljesítés kikényszerítéséhez.

Ebből következik egy további fontos tétel: Önként kifizetett, elévült tartozást nem lehet visszakövetelni.

Másképpen fogalmazva, ha az adós valamilyen oknál fogva önként (például továbbra is utal a tartozására, mert a bank felé a megbízást nem állította le) mégis kifizeti a tartozást vagy annak egy részét, azt visszakövetelni már nem tudja, mert valójában a tartozása fennállt, mindössze állami eszközökkel nem volt kényszerítve a megfizetésére. A másik fél pedig nem gazdagodott jogosulatlanul.

„Rendben, akkor figyelek nagyon arra, hogy elévült tartozást ne teljesítsek! Tehát én kiszámolom az 5 évet, megállapítom, hogy ez a követelés nyilvánvalóan elévült és nem fizetek többet?”

Vagy másik gondolat lehet:

„Majd a közjegyző, a bíróság, a végrehajtó biztosan észreveszi, ha elévült a tartozás, és azzal megszűnik a behajtás ellenem, Ugye?..”

Ez nem ilyen egyszerű!

Az adósnak a tartozás elévülésére kifejezetten hivatkoznia szükséges a bíróság előtt és elévülést megállapító jogerős ítéletre van szüksége.

A közjegyző, a végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító bíróság hivatalból az elévülést nem veszi figyelembe még akkor sem, ha a bíróság az elévülés tényét egyébként látja, észleli! (A munkajogi igény kivétel, azt hivatalból veszi figyelembe a bíróság.)

„Értem! Hivatkozni fogok rá! De mikor hivatkozzak?”

A törvény az általános elévülési időt 5 évben határozza meg. Megjegyzendő, hogy egyes jogszabályok eltérő elévülési időket is megállapítanak (pl. a munkajogi igény 3 év alatt évül el).

Az 5 év kezdő időpontja a követelés esedékessé válása. Kiemelten fontos ezért, hogy a felmondásról szóló dokumentumot figyelmesen olvassuk el, mert az időpontokat tűntet fel.

Az elévülés megállapításához első lépésként mindig nézzük meg az alapszerződést, amiből a tartozás ered, hogy mikor írták alá a felek.


2014. évben új Ptk. lépett hatályba, amely erre a területre vonatkozó változásokat is tartalmaz.

Ugyanis a korábbi Ptk. - 1959. évi IV. törvény- szerint a követelés teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás megszakította az elévülést. Azonban a jelenleg hatályos 2013. évi V. törvény már nem tekinti a felszólítást elévülést megszakító cselekménynek.

„Egy pillanat, ismét egy idegen jogi kifejezés! Mit jelent az, hogy megszakította az elévülést”?
Az 5 év kiszámolását befolyásolhatja az elévülés megszakítása és nyugvása.

Az elévülés félbeszakadása:

Azt mondtuk, hogy a régi Ptk. szerint a követelés teljesítésére vonatkozó írásbeli felszólítás megszakította az elévülést. Ez abban az esetben lehetséges, ha a szerződést a felek 2014. március 15. előtt kötötték még. De ha a banki kölcsönszerződést 2014. március 15. után írták alá, akkor arra a szerződésre az új Ptk. szabályai vonatkoznak, azaz az említett felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, de más cselekmény igen.

Az új Ptk. szerint elévülést megszakító hatású cselekmény:
- a tartozás adós által történő elismerése
/ például egy részlet teljesítésével is elismerem, hogy tartozom, hiszen azért fizettem/,
- a kötelem közös megegyezéssel történő módosítása és az egyezség a felek között
/például megegyeztem írásban a másik féllel, hogy később és más részletekben törlesztem a tartozásom/,
- a követelés bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha jogerős érdemi határozat született (idetartozik a jogerős fizetési meghagyás is)
/ például akinek tartozok eljárást indított a bíróságon vagy a közjegyző előtt és jogerős határozatot hoztak az ügyben/,
- követelés csődeljárásban történő bejelentése.

Amikor már végrehajtható határozat áll rendelkezésre, akkor az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Azaz ebben az esetben már a végrehajtási jog elévülésére fogunk hivatkozni.

Miért részletezzük ezt ennyire?

Mert az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
Igen, kezdhetjük ismét számolni az 5 évet!


Az elévülés nyugvása:

Az elévülés nyugvásáról akkor beszélünk, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni.

Az elévülés nyugvása esetén az elévülési idő valamely nyugvást kiváltó eseményt követően folyik tovább, azaz nem számít ezen idő az elévülés számításába. Az hogy mi tekinthető „menthető” oknak, azt a törvény nem szabályozza. Ennek megállapítása a bíróság feladata egy per során.

Támpontot adhat az, hogy bíróság sem fogja „díjazni” azt, hogy a jogosult „nemtörődöm, ráérős”, ezeket sosem fogja menthető oknak tekinteni.

Az viszont menthető ok lehet, ha a jogosult és a kötelezett között tárgyalások folynak a teljesítésről, és a kötelezett azt a látszatot kelti, hogy hajlandó lesz a jogosult igényét teljesíteni, ám amikor az elévülési idő bekövetkezik, elzárkózik a teljesítéstől. Vagy tovább példálózva másik menthető ok lehet, ha a jogosult nem is tudott arról, hogy érvényesíthető igénye van, például nem tudott a szerződés hibás teljesítéséről, mert bár a teljesítés hibás volt, de a hiba hosszabb ideig nem jelentkezett. Természetesen további menthető okokat is elismerhet a bíróság.

Az Ön által olvasott blog kizárólag általános tájékoztatással íródott. A jogszabályok, a jogalkalmazási gyakorlat változása és az adott ügy egyedisége okán konkrét ügyben nem használható jogi tanácsadásként. Amennyiben konkrét ügyben szeretne jogi segítséget kérni, kérem a honlapon feltüntetett kapcsolati formát használva keressen meg. Állok szíves rendelkezésére.

TOvább a Blogra
A “Minden süti elfogadása” gombra kattintva Ön elfogadja a „sütik” („cookiek”) az Ön eszközén történő tárolását az oldal navigációs és használati élményének fejlesztése, valamint adatainak marketing célú felhasználása céljából. További információkért olvassa el Adatkezelési tájékoztatónkat.